Csepel sziget és a Kis Duna

Réges-régen, a táj arculatát a hegyekből a síkságra kilépő Duna formálta. Az Ős-Duna hordalék kúpjai, homokkal borított kavicsmezői enyhén hullámzó, alföldi tájat képeztek. A Duna vízjárása, ismétlődő áradásai az itt élő népeknek igen nagy gondot okozott. Számos település változtatta meg helyét egy-egy pusztító árvíz után.

Ezzel szemben azonban a Duna áradásai a sziget alsó részén fekvő területein termékeny iszapot terítettek el, ahol is dús füvű legelők alakultak ki. A Duna ezen szakaszának a szabályozására 1928-ban került sor, amikor is Kvassay Jenő vízépítő mérnök tervei alapján a Ráckevei Dunaágon zsilipek épültek. Ezáltal e sűrűn lakott területen megszűnt az árvízveszély, állandósult a vízmagasság és így a "Kis-Duna" egy lassú folyású, tószerűvé vált víziparadicsommal gazdagodott. A 57,3 km hosszú és 40-390 m között változó szélességű Csepel-sziget sok napfényt élvező táj, a víz halban gazdag és fürdésre kiválóan alkalmas.

A Kárpát medencében élő népek kultúrájának évezredes nyomai itt is fellelhetők. A szigeten és az alföldi területen egyaránt kerültek elő Árpád-kori emlékek. Az árpádkultusz hű őrzői a ráckeveiek, ahol is híd, szobor, múzeum, tér s az idők során megszűnt malom őrzi a honfoglaló vezér, Árpád nevét.

A középkor értékes műemléke a ráckevei Nagyboldogasszony Szerb Orthodox templom, amely Magyarországon az egyetlen, Európában pedig a legészakibb gótikus szerb templom. Ráckeve és térsége természeti és ember alkotta turisztikai attrakcióval bőven rendelkezik. A terület legjelentősebb vonzereje a víz, hisz az összes település a Duna partján, vagy közvetlen közelében található. A Duna, a Ráckevei-Soroksári Dunaág (röviden: RSD ), a holtágak és bányatavak mind-mind olyan természeti vonzerők, melyek meghatározóak a térség idegenforgalmában. A táj egy hajókirándulás, vagy evezőtúra során igazán lenyűgöző látvány.

A Ráckevei Dunaág teljesen beépült. Nyaralás, kikapcsolódás szempontjából ideális hely, ugyanis a Duna, a két zsilip (Kvassay és Tassi) miatt mindkét oldalról le van zárva, így állóvíznek is tekinthető. Számos holtág található a Duna ezen szakaszán, többek között Dömsödön, Makádon és Szigetbecsén. Kiemelendő idegenforgalmi szempontból még néhány természetvédelem alatt álló terület, így a dunavarsányi úszóláp, a szigetszentmártoni láprétek, ahol tarajos gőték és erdei fülesbaglyok találhatók, valamint Szigetszentmiklóson az úszóláp, az orchideák és az értékes madárfauna.